A gyermekek testméretének változása nem egyenletes és jelentős egyéni különbségek alakulnak ki a biológiai életkorban. A fejlődés a gyermekkor középső szakaszában (4-11 év) viszonylag állandó, a pubertás szakaszban felgyorsul (12-15 év), majd a posztpubertásban (16-20 év) ismét lelassul a felnőttkor éréséig.
A fejlődés azonos kronológiai életkor esetén nem mindig azonos ütemű, és a kisebb későn érő gyerekek hátrányos helyzetben vannak a nagyobb, koránérő gyerekekkel szemben. Ezért a fizikai aktivitás meg kell, hogy feleljen a gyermek biológiai érettségi állapotának.
A korai gyermekkorban az alapmozgásokat kell elsajátítani (futás, ugrás, rúgás, dobás, stb.) játékos formában. 6-12 éves kor között a mozgáskoordinációt célszerű finomítani, és minél több sportágat ki kell próbálni, például: úszás, labdajátékok, atlétika, stb. Ha a versenysport a célunk, akkor az egy adott sportra történő koncentrációt 12 éves kor felett érdemes elkezdeni.
Az aerob és az anaerob kapacitás a gyermekeknél alacsonyabb mint a felnőtteknél, itt az életkor növekedésével az eredmények fokozatosan javulnak. Az állóképesség fejlesztésekor inkább több, rövidebb szakaszt iktassunk be, mert ez élettanilag megfelelőbb a fiatalkorúak számára. Vigyázni kell a terheléssel, mert a gyermekek könnyen túledzhetőek, mert adott terhelésintenzitásnál kisebb a PH és a báziskészlet változás és alacsonyabb a laktát küszöb is, mint a felnőtteknél. Ez azt eredményezi, hogy kevésbé érzik a fáradságot. Fontos a megfelelő folyadékpótlás, mert a gyermekek hőszabályozása fejletlenebb, mint a felnőtteké. Figyelmet kell fordítani az edzés mennyiségére és intenzitására, főleg a pubertás körüli időszakban, mert a túlzott edzés, főleg ha helytelen táplálkozással is párosul, kockáztathatja a gyermek egészségét.
Sajnos korunk hányingert keltően metroszexuális világában, egyre több gyerekkel kellene egyénileg is foglalkozni. A gyermekek ugyanis a számítógép, internet világában, szinte teljesen inaktívvá válnak. Szomorú tény, hogy a gyermekek nagy többsége egyáltalán nem végezz fizikai tevékenységet, és csak 20%-a sportol rendszeresen. Érdemes lenne a gyermekek fizikai kondícióját teszteléssel nyomon követni, és a nem megfelelően fejlett gyermekek részére speciális edzésprogramot összeállítani.
Hajde
